Vonalas elemek

A mezővédő erdősáv-rendszeren belül megkülönböztetünk fő- és melléksávokat. A fősávok iránya merőleges az uralkodó szélirányra, a melléksávok iránya azzal párhuzamos. A fősávok közötti távolságot a fák magassága és a védendő terület talajviszonyai határozzák meg. Erózió által érintett talaj esetén a sávok közötti távolság kisebb. Jobb talajon a fák magasabbra nőnek, így szélesebb védett zónát biztosítanak. A melléksávok közötti távolság másfél–kétszerese a fősávok közötti távolságnak. Az erdősávok elhelyezését a mezőgazdasági parcellák határvonalaihoz kell igazítani. A meglévő szántók határvonalát ne módosítsuk az erdősávok kialakítása miatt. A szántóterületeket általában földutak vagy közutak határolják. Ügyelni kell arra, hogy kötött vagy nedves talaj esetén a földút az erdősáv napos oldalára essen. Homoktalajok esetén kedvezőbb, ha az erdősáv árnyékolja a földutat. A szilárd burkolatú fő közlekedési utak mentén hófogó sávokat kell létesíteni a télen uralkodó szélirány felőli oldalon, legalább 20 m távolságra az útkorona szélétől, hogy a hó ne az úton halmozódjon fel. Sík területen, mérsékelt szélviszonyok mellett a fő- és melléksávok 3–5 sorból állnak. Szeles vidéken vagy gyenge talajviszonyok esetén a hófogó sáv 6–8 sorból áll. Elhelyezés:

• Kezeletlen sávok mindkét oldalon
• Védőtávolság a nagyfeszültségű vezetékektől; a koronák ne kerüljenek 3 méternél közelebb a vezetékhez
• A cserjék legalább 1 m, a fák legalább 2 m távolságra kerüljenek a föld alatti csővezetékektől és 5 m-re a kőolajvezetékektől
• Az útkorona szélétől legalább 3 m-re, az út menti árok szélétől legalább 1 m távolságra kell ültetni.

Létesítés:

• Teljes talajelőkészítés (mélyforgatás, mélyszántás, rigoleke, gyökérfésű, sima henger, borona);
• A sorok kijelölése: kézzel vagy géppel;
• Gödrös ültetés (gépi ültetés, ékásó);
• Magonc csemete ültetés, konténeres csemetékkel fokozható a hatékonyság.

Erdősávok létesítésére a legjobb időszak az ősz és a tavaszi hónapok (a fagyok elmúlta után), de a legjobb az október közepe, mivel ebben az esetben a növényeknek van idejük a sebgyógyulásra, illetve a talaj is ülepedik, s így védi a gyökereket a fagytól és a kiszáradástól. Az ültetéshez életképes csemetéket kell használni. Az őszi telepítés nagy előnye, hogy így tavasszal gyorsabban tud beindulni a vegetáció, a rügyek időben fakadnak, és a hajtásképzés erőteljesebb lesz.

A mezővédő erdősávok sok vonatkozásban fontosak a növénytermesztés számára. Egyrészt a megfelelő szerkezetű és irányú erdősávok a szél mérséklése révén a termesztett növények számára kedvező irányba befolyásolják a mikro- és mezoklímát, így nő azok terméshozama. A csökkenő légmozgás hatására kisebb mértékű lesz a talaj és a növények párologtatása, így javul a talaj vízgazdálkodása, és a növények kevesebb energiát fordítanak a vízveszteség kompenzálására szolgáló vízfelvételre. Ugyanakkor a csapadékeloszlás is kedvezőbbé válik, ami egyenletesebb terméshozamot eredményez. A szél komoly mechanikai károkat okozhat, de védősávok segítségével a defláció jelentősen mérsékelhető, megakadályozva i) az értékes feltalaj és magtakaró réteg elvesztését és ii) megelőzve a széltörést és a búza szélnyomás miatti „elfekvését”.

Valaha-tanya A védőzóna a teljes terület körül vegyes összetételű. A diverzitás az ökológiai előnyökön túlmenően azt is szolgálja, hogy a védősáv funkciója kevésbé sérüljön a környezeti és humán hatások következtében.A fafajok közül az állomány fő alkotóeleme az akác, amihez mellékfafajként tölgy, bükk, hárs és virágos kőris társul. A többszintű növényzet megfelelő védelmet nyújt (például az elsodródó vegyi anyagok ellen); a cserjeszintben az orgona és a bodza a legjellemzőbb. Az orgonát részben viszonylag sűrű, lombhullató levélzete miatt, részben azért választották, mert a helyi hagyomány szerint orgona nő mindenütt az utak mentén. A védősáv többféle kiegészítő célt szolgál:

• A fák és cserjék virágait és gyümölcseit szörpkészítéshez használják (akác, bodzabogyó).
• Teljes mértékben kielégíti a gazda tüzelőigényét. Aprítás után a tüzelővel kemencét fűtenek.
• Különböző fajok biztosítanak állandó táplálékforrást a méhek számára, a beporzásnak köszönhetően pedig nő a gyümölcshozam.
• A zöldnyesésből származó lombot és a széltörésből keletkező hulladékfa egy részét kiegészítő takarmányként fogják hasznosítani a farm jószágállománya számára.

• Sövények és szélfogó sávok többcélú hasznosítása  | http://agroforestrynet.eu/wp-content/uploads/2019/10/20190804_factsheet_36_en_web.pdf