Ferme Du Pre

Az agroerdészeti terület kialakítása előtt a víznek – egy korábbi gyár tevékenysége miatt – nagy volt a kálcium-tartalma, ráadásul tavasszal rendszeres volt az áradás. Az agroerdészeti rendszer létrehozásának fő okai: biodiverzitás növelése, ökológiai folyosó biztosítása az állatoknak; erózió elleni védelem, széltörő hatás; az a tény, hogy hosszabb távon hasznos lesz a termények számára, és hogy 35+ év elteltével értékesíthetik a faanyagot. Az agroerdészetről előzetesen szinte semmilyen tudással nem rendelkeztek, csak néhány irodalmi adatot ismertek, az erdészet terén viszont képzettek voltak.

• A gazdaságnak volt egy doktorandusz hallgatója a Genti Egyetemről, aki agroerdészetből írta a disszertációját részben az itteni adatokra alapozva (Paul Pardon, 2018: „Szántóföldi agroerdészeti rendszerek a mérsékelt égövben: a fasorok hatása a szántóföldi növényekre, a talajra és a biodiverzitásra”). Számos fontos következtetésre jutott, amelyek a kutatással kapcsolatos publikációiban olvashatók.

A gazda felfedezte, hogy a Vallon Régióból agroerdészeti támogatás igényelhető. Az információ elérhető volt a belga vallon régiót képviselő agroerdészeti társaság, az AWAF-en (Association pour l'Agroforesterie en Wallonie et à. Bruxelles) keresztül. Ezek a támogatások hozzájárulnak a térség agroerdészeti fejlesztései költségeinek fedezéséhez. Szükség van a fák vágásával/nyesésével kapcsolatos alapvető ismeretekre. Ezen túlmenően a gazdálkodó az agroerdészeti fejlesztés kivitelezését meglehetősen egyszerűnek találta.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

 A főbb alkalmazott módszerek a következők voltak:

• Fasorok, a sorokban a fák (pl. diófa) tőtávolsága 8 méter. A sorok egymástól való távolsága mindenütt 30 méter (-> a permetezőgép szélessége) többszöröse. Az az elképzelés, hogy az eljövendő években a fák termését szüretelni fogják. Ezen kívül köztes fákat nem ültettek.
• Fás sövények, bennük egymástól 8 m távolságra nagy értékű faegyedekkel (pl. berkenye, dió). A köztes fák vadgyümölcsfák, melyek kedvező hatásúak az állatvilágra, és „ösztönzik” a nagy értékű fákat. A sövények egymástól való távolsága is a 30 többszöröse (-> permetezőgép szélessége).

A gazdálkodó által alkalmazott legfontosabb technikák a fák vágása és nyesése annak biztosítására, hogy a fák illeszkedjenek a tájképhez és az agroerdészeti terv céljaihoz.

Veszélyek/problémák

• Nagyon fontos a megfelelő gyomszabályozás (különösen ökológiai gazdálkodás esetén).
• Gyakran előfordult, hogy ágak hullottak a szántóföldre vagy akadályozták a közlekedést, ami a megfelelő fafajválasztás fontosságára hívja fel a figyelmet.
• A madarak által a fasorokba behurcol fűz elnyomhatja az ültetett fákat, ezért ezeket az egyedeket rendszeresen el kell távolítani.

Az információcsere a folyamat létfontosságú része. Az agroerdészetben jártas emberekkel való együttműködés segít jobban megérteni a folyamatot. A gazdálkodó megjegyezte, hogy agroerdőgazdálkodást már nagyon régóta folytatnak, még ha ezt korábban nem is mindig így nevezték.

Jövőbeni tervek

Jelenleg a gazdálkodó nem tervez több agroerdészeti fejlesztést, ám ha úgy adódik, nyitottak a dologra.

Az agroerdészeti fejlesztésekhez kulcsfontosságúak az alapvető erdészeti ismeretek. A gazdálkodó tanácsa: „Igazítsuk az agroerdészeti rendszer típusát az adott mezőgazdasági tevékenységhez. A biogazdálkodásban kerülni kell a csupasz talajrészeket (gyomkorlátozás) és segíteni kell a sövények fejlődését.”