Ovocný strom

Az Ovocný strom tevékenysége már a kezdetektől a vegyes kultúrák felé irányult. Nová Bošáca területén megkezdték egy extenzív, több mint 12-hektáros gyümölcsöskert felújítását. Tevékenységük (akkoriban a PANGEA Polgári Egyesület 2013–2017) a gyümölcsös helyreállítását, régi gyümölcsfajták fáinak ültetését és a fák gondozását, valamint a spontán kelt magoncok tisztítását szolgálta. A birkák legeltetését a BROZ Polgári Egyesület biztosította. 2013 óta működtetnek egy gyümölcsfaiskolát is, ahol régi és tájjellegű fajtákból nevelnek jó minőségű, hosszú életű fákat. 2017-ben egy kajszi génmegőrző állományt hoztak létre Moravské Lieskovóban, egy korábban hagyományos szántóként kezelt területen.

Az agroerdészeti gyakorlatok bevezetését követően 4,5 ha területű sárgabarackos kertet létesítettek, ahol 150 barackfajta (8x10 m-es hálózatban, mirabolán- és zöld szilva alanyon), 26 cseresznyefajta, 50 nagy gyümölcsű somfajta és 12 szilvafajta kapott helyet. A következő ültetés során több mint 40 körtefajtával és 15 cseresznyefajtával bővítik a gyűjteményt. A kiegészítő termény egy lucerna és lóhere keverék a talaj felfrissítésére és termőképességének javítására. A jövőben a 10 m széles sorközökben facsemetéket és a gyökérzöldségeket termesztenek.

• Az agroerdészet bevezetése után kiváló eredményeket értek el. A termesztett zöldtrágya alatt, valamint hektáronként 30 tonna szerves trágya és hektáronkéént 20 bála (200 kg-os) szalma kijuttatása után sokat javult a talaj minősége.
• Az újonnan ültetett fák növekedése meghaladta a várakozásokat. Két év elteltével a talaj szerkezete is jelentősen javult. A sorközgazdálkodást 4 év elteltével szeretnék beindítani.

Az Ovocný strom fiatal gazdálkodói anyagi támogatás nélkül kezdték meg tevékenységüket, melyet a tradicionális mezőgazdasági gyümölcsösök – köztes termesztésű gyümölcsösök és fás legelők inspiráltak. Véleményük szerint az „agroerdészet” elnevezés teljesen szükségtelen és félrevezető, tevékenységük sokkal inkább a mezőgazdaság és a tájgazdálkodás fogalomkörébe tartozik. Megkülönböztetnek ún. köztes termesztésű gyümölcsösöket, fás legelőket és kiegészítő termények (gyökérzöldségek, gabonafélék vagy gyümölcsbokrok) fák alatt történő termesztését. Mindez a téeszesítés előtti hagyományos tájhasználati formát jelenti a környéken.

Az agroerdészeti rendszerek létrehozása során meglátásuk szerint a fő kompetenciák a gyakorlati készségek: a fafajösszetétel és térbeli rend megfelelő megtervezése, az ültetés és az ápolás (különösen a fák metszése az első 6 évben), a zöldtrágya használata, valamint a biogazdálkodáshoz szükséges ismeretek.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

Gyorsan növő alanyra oltott sárgabarack, szilva, cseresznye, meggy és som oltványok. A tőtávolság legalább 8–12 m. Tarló feltörése – ezt követően rázó borona – zöldtrágyakeverék vetése. A fák alatti 3 méteres sorok tárcsás boronával kerültek fellazításra, majd zöldtrágya vetése következett.

Veszélyek/problémák

• A legnagyobb veszélyt az agroerdészeti ismeretek hiánya, valamint a nagy mezőgazdasági vállalatok természetvédelem és tájgazdálkodás iránti érdeklődésének hiánya jelenti.
• A mezőgazdasági nagygépek kezelőinek nincs érzéke az élő fákhoz, és törzskárosítást okoznak.
• Problémát jelent a terepi utak tömörítése (füvesíteni kell őket).
• Fiatal fák ültetésekor kevés szervesanyagot juttatnak a földbe.
• A fiatal gazdálkodók szerint a minőségi csemeték hiányához azok ültetés utáni elégtelen gondozása társul.

 

A Gyümölcsfa Szövetséget az az igény hívta életre, hogy minőségi garanciával és a gyümölcsökkel kapcsolatos oktatás biztosításával ültessenek régi gyümölcsfajtákat és végezzék idősebb fák metszését. Céljuk, hogy helyreállítsák a táj és a kert funkcionalitását a régi gyümölcsfajták fái magas színvonalú ültetésének megtervezésével és kivitelezésével és a gyümölcsfák szakszerű gondozásának biztosításával. Folyamatosan képezik magukat ezen a területen, és részt vesznek a nagyközönség oktatásában is.

Munkájukat tágabb kontextusban szemlélik, és a régi gyümölcsösöket a természetbarát, kevés beavatkozást igénylő gyümölcstermesztés lehetőségének tekintik. A gyümölcsösök tervezésekor figyelembe veszik a fokozatos éghajlatváltozást, és az éghajlati szélsőségekkel szemben ellenálló gyümölcsösöket hoznak létre. Ezek a gyümölcsösök fontos megélhetési forrássá válhatnak egy előreláthatóan sok éghajlati és társadalmi nehézséget rejtő jövőben.

Jövőbeni tervek

A fiatal gazdálkodók 3–4 éven belül szeretnék kiterjeszteni a gyümölcsöst egy további szántóföldre.

“A gyümölcsfajták génkészlete által képviselt természeti és kulturális gazdagság a szemünk előtt van kiveszőben. A régi kertekben és határokban gyakran kivételes tulajdonságokat őrző elfeledett gyümölcsfajták százai élnek névtelenül“.

Végül a fiatal kertészek hozzáteszik:

“A gyümölcsfajták megmentésének és újbóli elterjesztésének első lépése a felkutatásuk. Éppen ezért mi a gyakorlati pomológiának szenteljük magunkat, próbáljuk felkutatni a fajták neveit, oltóvesszőket vágunk az anyafákról és visszaoltjuk a régi fajták magról kelt alanyaiba. ”