Farma Miller Holubice

A farm az intenzív mezőgazdasági termelést végző családi gazdaságok jó példája. A szántóterület nagy részén gabonát (búza, árpa), cukorrépát, olajrepcét és takarmánynövényeket (lucerna, lóhere, kukorica, stb.) termesztenek. Jan Miller ezen kívül egy nagyon modern marhaistállót épített a tejelő tehenek számára (150 holsteini és jersey-i tejelő tehén, 200 fiatal szarvasmarha). A család egy része 60 hektár gyümölcsöst kezel a környező falvakban, és egy vendégházat üzemeltet.

2018-ban az Úholičky szántón összesen körülbelül 2,5 ha területű agroerdészeti parcellát hoztak létre. A szántóföld itt gyengébb minőségű. A kísérleti parcella létrehozásának célja, hogy megvizsgálja a fás sávos köztesművelés (lineáris faültetések) szántóföldi alkalmazási lehetőségét, és értékelje annak hatását a terméshozamra (a mezőgazdasági terméshozamra és a fatermésre) és az egyéb tényezőkre (vízvisszatartás, talajtermékenység növekedése, biodiverzitás-védelem, stb.). A gazdaságban ez az első agroerdészeti terület.

• Az agroerdészeti parcellát csak egy éve létesítették, így a kísérletnek még nincs mérhető eredménye. A területen monitorozni fogják a fák megmaradását és növekedését, valamint az agrokörnyezetre gyakorolt hatást.
• Jan a létesített agroerdészeti parcellától főként az intenzív mezőgazdasági földterület diverzifikációját és megosztását, a terület vízmegtartó képességének javulását, a vadállomány visszatérését és nem utolsó sorban hosszabb távon a faanyagból (minőségi faanyag, faapríték) származó bevételt remél.

Az agroerdészeti rendszert a CULS kutatóival és a Silva Tarouca Táj- és Díszkertészeti Kutatóintézettel (RILOG) együttműködve hozták létre. A fafajokat úgy választották meg, és az agroerdészeti rendszert úgy alakították ki, hogy a fasorok között tovább folytathassák a hagyományos mezőgazdasági teremelést. Jan Miller mindezt kísérletnek tekinti annak kiderítésére, hogy mi az, ami működik ilyen viszonyok között, milyen fafajok termeszthetők, mennyire nehéz a fák ültetés utáni gondozása, mennyire tűrik az aszályt, stb. A kísérletet gyengébb termőképességű területen létesítették, ahol a klasszikus növénytermesztés nem túl jövedelmező. Az ültetés és az ápolás a TAČR éta program támogatásával történt.

A családnak gyümölcsfák termesztésében van tapasztalata. Jan Miller ezen kívül 2017-ben Prágában részt vett a CULS agroerdészeti kurzusán.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

A fás sávos köztesművelés területe kb. 2,5 ha. Az ültetett fafajok: rezgő nyár, szürke nyár, barkócaberkenye, madárcseresznye, kocsánytalan tölgy. A sorokba feketediót is vetettek. A gyorsan növő nyár- és fűzsorok telepítése dugványokkal történt. A sortávolság 25,5 m, a fák tőtávolsága 3–5 m.

Veszélyek/problémák

• Hasznos lenne egy módszertan kidolgozása az agroerdészeti rendszerek létrehozására és gondozására.
• Jan Miller javasolja továbbá a Magán Mezőgazdák Egyesülete által szervezett képzéseket.
• A legnagyobb veszélyt jelenleg az ültetés utáni aszály jelenti. A gyorsan növő fák először 2018 tavaszán kerültek telepítésre, de egy nagyon száraz nyár után a dugványok nagy része kiszáradt. Ezt követően 2018 őszén megismételték a gyorsan növő fák dugványozását és a csemeték is kiültetésre kerültek. Tavasszal többször végeztek öntözést, a fák megmaradási aránya jelenleg értékelés alatt áll.
• További probléma a szomszédos növénytermesztésből a herbicidek kijutása, amely különösen a gyorsan növő fafajokra a növekedés első szakaszában gyakorol negatív hatást.
• Szintén fontos a facsemeték vad elleni védelme (egyedi védelem – műanyag háló).

A Cseh Köztársaságban Jan farmja az első nagyobb méretű kísérlet a fás sávos köztesművelés bevezetésére. Az agroerdészeti rendszer kialakítását az intenzív növénytermesztéshez igazították, és az évek során mind a fák, mind a mezőgazdasági növények hozamparamétereit, mind pedig a fák környezeti hatásait figyelemmel kísérik. A kísérlet célja annak megállapítása is, mely fafajok képesek tolerálni az aszályt és a szántóföldi körülményeket, és hogy ezek a fák hogyan viselkednek az ültetés utáni első években.

Jövőbeni tervek

Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, Jan más területekre is szeretné kiterjeszteni az agroerdészeti rendszereket. A fás sávos köztesművelés a tájtervezés keretében is szóba kerülhet, és mind a földtulajdonosok, mind az önkormányzatok alkalmazhatják.

A gazdálkodó ajánlása:  „Először próbáljunk ki mindent: a megfelelő fafajokat, a megfelelő elrendezést, a fák gondozását, stb.”