Farm Bottka

A gazdaság 600 hektáros területen gazdálkodott Komárno járás 3 falujában, és 50 Charolais fajtájú szarvasmarhát tartott, főként istállózó tartásmóddal.

A gazdasági mutatók felülvizsgálata után a gazdák megállapodtak abban, hogy nem gazdaságos az 50 km távolságra fekvő távoli földterület kezelése. Az állattenyésztés piaci tejtermelés nélkül csak legeltetéses rendszerben lehet nyereséges. A szántóföld területét 200 hektárra csökkentették (a gazdaság körüli földterület), és 150 marhára növelték az állatállományt. A legelőket kiterjesztették olyan területekre is, amelyeket korábban nem használtak: fasorokra, időszakosan vizes ökoszisztémákra, cserjékkel és fákkal borított területekre. 1 hektárnyi levendulát ültettek egy olyan területre, ahol a gabonafélék vetése nem gazdaságos.

• Miután fákat ültettek a legelőkre a szarvasmarhák elkezdték keresni ezeket a területeket, és a fák árnyékába rejtőzni a tűző déli nap elől. Ráadásul olyan táplálékforrást is nyújtottak, amely augusztusban egyébként hiányzik a legelőn.
• A takarmányelőállítás költségei jelentősen csökkentek.

Az agroerdészet bevezetése a gazdaságba saját intuíción, a természet megfigyelésén, az állatok viselkedésén, valamint a felmelegedés és a vízhiány hatásainak ismeretén alapult. Információt külföldről, az internetről és elődeik gazdálkodásának tanulmányozásából (naplók, térképek, emlékiratok) gyűjtöttek.

A szükséges képzést és készségeket a 30 éves gazdálkodási gyakorlat és a Zólyomi Nemzeti Erdőközponttal folytatott konzultációk biztosították. Mivel Szlovákiában nincsenek gyakorlati tanfolyamok az agroerdőgazdálkodásról, ösztönöznék az államot, hogy nagyobb érdeklődést mutasson az ilyen típusú gazdálkodás iránt, mivel az éghajlatváltozás erre kényszerít bennünket.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

Az agroerdészeti rendszerek létrehozását stabil kerítések készítésével, valamint a hulladék faanyag feldolgozásával és aprításával kezdték. Ezt követően kézi erővel (fúróval) levendulát kezdtek ültetni a facsemeték köré szélvédelem biztosítása céljából. 100 db nyárat és cseresznyét ültettek egymástól 3 m távolságra. A területet elektromos kerítés védi. 2019 novemberében 10 ha vadrózsát ültetnek a gyümölcs gyógyszeripari alapanyagként történő felhasználása céljából. A rózsákat 70x400 cm hálózatba ültetik. A sorok közé fűkeverék vetését tervezik egy virágos réti növényzet kialakítására a fiatal szarvasmarhák legeltetésére.

Veszélyek/problémák

• A legnagyobb veszélyt a víz hiánya jelenti (az ültetés utáni első két évben öntözésre van szükség).
• A túltartott vadállomány is nehezíti a gazdák munkáját, mivel elpusztítja a fiatal fákat, és táplálkozásával csökkenti a termesztett növények terméshozamát.

A Bottka családi farm évek óta sikeresen gazdálkodik a családi összefogás, türelem, a szüntelen igyekezet és a hivatásszeretet segítségével. Véleményük szerint a faültetés és a víz megtartása a természetben az egyetlen lehetőség, amely segítheti a gazdaság túlélését a folyamatban lévő klímaváltozás során.

Jövőbeni tervek

A családi gazdaságban további fákat szándékoznak ültetni a legelőkön és állandó gyepeken, hogy az állatállomány több természetes menedékkel rendelkezzen, és egyúttal javuljon a talaj vízvisszatartó képessége. Ezenkívül a víztározók helyreállítását, gyógynövénykert létesítését, valamint az agroturizmus és oktatási programok fokozatos fejlesztését szeretnék a lakosság és az iskolák számára.  

Végezetül a gazdálkodó család tagjai hozzáteszik: “Azok az intézkedések, amelyeket elkezdtünk alkalmazni, előnyöket és fizikai jólétet hoznak az emberek és az állatok számára. ”