Ancienne Ferme van Eeckhoudt SPRL
Letöltés PDF
Alapinformációk
| Alapítás éve | 1996 |
| Specializáció | Szántóföldi növénytermesztés: búza, árpa, repce. (A gazdaságban szarvasmarhát és más állatokat, pl. kacsákat is tartanak). |
| Gazdaság területe | 31 ha |
| Foglalkoztatottak száma | 3 |
| Agroerdészeti módszerek bevezetése | 2011 |
| Helyszín | Pajotten land, Vollezele, Flanders |
| Weboldal | – |
Ancienne Ferme van Eeckhoudt SPRL
A gazdaság 1996-ban kezdte meg működését búza és egyéb gabonafélék termesztésével. Ültettek néhány fát a farmon, melyeknek úgy találták, hogy kedvező hatásuk van a földekre, pl. otthont adnak a vadon élő állatoknak és javítják a talajt.
A gazdálkodó 2011-ben kezdett agroerdőgazdálkodásba. Fő céljuk az erózió csökkentése és az árnyékolás volt. Számos fafajjal végeztek kísérletet, hogy elősegítsék a belga agroerdészeti kutatásokat.
A létesítés okai, kihívások, előzetes fatermesztési ismeretek: Az agroerdészet bevezetése előtt a gazdálkodó ültetett fákat a földjeire, de nem kifejezetten agroerdészeti célból, inkább azért, mert Pajottenland környékén régóta fennálló hagyomány, hogy fákat ültetnek a rétek köré. Az erózió a fák ültetése előtt problémát jelentett a területen.
- Az agroerdészet bevezetése után az erózió csökkent, a szélsebesség mérséklődött. Végül, minél erősebbre és nagyobbra nőnek a fák, annál nagyobb lesz a szélfogó és eróziócsökkentő hatásuk a farmon. A gazdálkodó a biodiverzitás növekedését is érzékelte.
- A gazdálkodó megnövekedett bevételre számít a dió és a faanyag értékesítéséből.
Eleinte a gazdálkodó nem talált túl sok információt az agroerdészettel kapcsolatban, ezért úgy döntött, hogy saját agroerdészeti ötleteit fogja megvalósítani. Nem igazán voltak szabályok vagy instrukciók a megvalósítással kapcsolatban, ezért a gazdálkodó azt tette, amiről úgy érezte, hogy a legjobb eredményeket hozza. Olyan fákat is ültetett, melyekkel a jövőbeni agroerdészeti agroerdészeti kutatásokat segítheti.
A fő kompetenciák közé az erdészeti ismeretek, az ültetési ismeretek és a kemény munkára való hajlandóság tartoznak. Az agroerdészet kezdőfázisa – a nyesést is beleértve – nagyon munkaigényes, így gazdálkodónak fel kell készülnie a többletmunkára.
Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek
2011-ben a gazdálkodó 4 hektárnyi speciálisan megtervezett agroerdészeti területet létesített. A fasorokat a lehető legkeskenyebbre alakította, hogy a szántóföldi termőterületét maximalizálja. Először szerette volna a fasorokat a szintvonalakkal párhuzamosan kitűzni az erózió csökkentése érdekében, aztán kelet–nyugati irányú sorokat tervezett az árnyaló hatás növelése érdekében. Végül észak–déli irányú sorokat ültetett, ami a gépek mozgását segíti a területen. A további agroerdészeti kutatások elősegítésére cseresznyét, feketediót, közönséges diót, kislevelű hársat, szelídgesztenyét és szilfát is telepített.
Különféle cserjéket, pl. gyertyánt, vadrózsát, bodzát és nordmannfenyőt (kaukázusi jegenyefenyő) is ültetett. Utóbbit elsősorban a fasorok ültetés utáni láthatósága érdekében, és hogy megjelöljék, hová vetettek diót. A cserjék alkalmazása vonzóbbá teszi a fasorokat az apróvad, pl. nyulak, fácán számára.
A fákat egymáshoz közel, kb. félméterenként ültette. Ennek több előnye is van. A fák így egymást ösztönzik gyorsabb növekedésre és nagyobb magasság elérésére. Ezen a módon egyenes törzset is nevelnek. A későbbiekben 6 méterenként szeretnének egy-egy szép, egyenes és ágmentes törzsű faegyedet. Dió- és cseresznyefák esetében az erre a célra használt fáknak erősen felfelé álló ágaik lesznek, hogy gyümölcstermesztésre használják őket. A vízszintesebb ágú fákat meghagyják minőségi faanyagtermelés céljára. A többi fát és cserjét később kivágják sarjaztatás céljából és rúdfának. A sűrű ültetés és az alacsony cserjék további kedvező hatása, hogy a szelet már a kezdeti időkben is jobban megfogja.
Veszélyek/problémák
A fő kompetenciák közé az erdészeti ismeretek, az ültetési ismeretek és a kemény munkára való hajlandóság tartoznak. Az agroerdészet kezdőfázisa – a nyesést is beleértve – nagyon munkaigényes, így gazdálkodónak fel kell készülnie a többletmunkára.
Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek
2011-ben a gazdálkodó 4 hektárnyi speciálisan megtervezett agroerdészeti területet létesített. A fasorokat a lehető legkeskenyebbre alakította, hogy a szántóföldi termőterületét maximalizálja. Először szerette volna a fasorokat a szintvonalakkal párhuzamosan kitűzni az erózió csökkentése érdekében, aztán kelet–nyugati irányú sorokat tervezett az árnyaló hatás növelése érdekében. Végül észak–déli irányú sorokat ültetett, ami a gépek mozgását segíti a területen. A további agroerdészeti kutatások elősegítésére cseresznyét, feketediót, közönséges diót, kislevelű hársat, szelídgesztenyét és szilfát is telepített.
Különféle cserjéket, pl. gyertyánt, vadrózsát, bodzát és nordmannfenyőt (kaukázusi jegenyefenyő) is ültetett. Utóbbit elsősorban a fasorok ültetés utáni láthatósága érdekében, és hogy megjelöljék, hová vetettek diót. A cserjék alkalmazása vonzóbbá teszi a fasorokat az apróvad, pl. nyulak, fácán számára.
A fákat egymáshoz közel, kb. félméterenként ültette. Ennek több előnye is van. A fák így egymást ösztönzik gyorsabb növekedésre és nagyobb magasság elérésére. Ezen a módon egyenes törzset is nevelnek. A későbbiekben 6 méterenként szeretnének egy-egy szép, egyenes és ágmentes törzsű faegyedet. Dió- és cseresznyefák esetében az erre a célra használt fáknak erősen felfelé álló ágaik lesznek, hogy gyümölcstermesztésre használják őket. A vízszintesebb ágú fákat meghagyják minőségi faanyagtermelés céljára. A többi fát és cserjét később kivágják sarjaztatás céljából és rúdfának. A sűrű ültetés és az alacsony cserjék további kedvező hatása, hogy a szelet már a kezdeti időkben is jobban megfogja.
Veszélyek/problémák
- A támogatások mértéke korlátozott, pl. a gazdálkodó hektáronként csak 200 fa ültetésére kapott támogatást, pedig az ő terveiben ennél sokkal több szerepelt.
- Egy másik kihívás, hogy a galambok és ragadozómadarak ráülnek a fák tetejére, és ezzel kárt okoznak.
Mielőtt agroerdészeti gazdálkodásba kezdünk, fontos, hogy jól informáltak legyünk. Vegyük figyelembe, hogy az elején sok extra munkával jár, és a szomszédaink lehet, hogy először nem fogják érteni, mit csinálunk. A madarak kárt tehetnek a fákban növekedés közben, fontos, hogy erre is legyen tervünk. Tulajdonképpen általánosságban legyünk felkészülve mindenféle kihívásra, amivel találkozhatunk.
Jövőbeni tervek
A gazdálkodó folytatja a kísérletezést a különböző típusú fákkal, hogy kiderüljön, melyik a legeredményesebb.
Jövőbeni tervek
A gazdálkodó folytatja a kísérletezést a különböző típusú fákkal, hogy kiderüljön, melyik a legeredményesebb.
Próbáljunk meg másoktól tanulni, de szükség esetén egyedül is tevékenykedhetünk. A gazdálkodó javaslata: „Szilárdan hiszek abban, hogy az agroerdészetből származó tisztes bevétel segít majd más gazdáknak is megérteni, hogy mindez jövedelmező lehet.”
