Tűzköves Családi Gazdaság

A területen 1995 óta nem folyt gazdálkodás. A gazdálkodó rendbe hozta a területet, és fás legelőt alakított ki rajta.

Az első három év során nem volt számottevő legelő állatállomány a területen. Az állatállomány 2011-ben érte el mai állapotát. A területen kézi és gépi tisztítás történt. Az éghajlathoz legjobban adaptálódott ősi magyar állatfajtákat tartanak. Szakaszos legeltetést folytatnak.

A legeltetési időszak kitolható legyen mind szezonálisan, mind napszakban. Ezen felül a legelő állatok táplálék-összetételének javítása és a biodiverzitás megőrzéséhez való hozzájárulás.

Erősebb, boldogabb és egészségesebb állatállomány.

Már a kezdetektől fás legelő létrehozását tervezték, melynek kialakításáról különféle cikkekből és tanulmányokból tájékozódtak. Az előző KAP támogatási időszakban támogatást kaptak az agroerdészeti rendszerük kialakítására, ez sok bürokráciával járt. A második KAP-időszakban a pályázati rendszer még kevésbé volt kedvező, pl. a bürokrácia és az ellenőrzés módja nem tette kedvezővé az agroerdészeti rendszereket a mezőgazdasági termelők számára, így végül nem alkalmazták őket.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

A terület egyes részeinek megtisztítása különböző mértékben történt az egyes állatfajok/fajták igényeihez igazodóan. A terület megtisztítása a vadgyümölcsök kímélésével történt. A felújítások helyén „védőnövényzetet” hagytak a csemeték megerősödéséig. Ahol új fák ültetésére került sor, a fákat egyedi védelemben (műanyag védőháló) részesítették. A gyérítés során a biodiverzitás megőrzésére helyezték a hangsúlyt. A tisztítás kézi és gépi erővel történt.

Egy ilyen rendszer megfelelő kialakításához az alábbiak szükségesek:

• a tervezett állatállomány számára elegendő földterület;
• az állatok szálláshelyének kialakítása megfelelő állattartó épületekben;
• víz és elektromos áram rendelkezésre állása a területen (ha ez nem biztosított, ne kezdjünk állattartásba);
• megfelelő táplálék biztosítása.

Veszélyek/problémák

A pályázatok átláthatóságának hiánya, a végrehajtás nehézségei, rugalmatlanság. Az állatállomány a sűrű vegetáció miatt kevésbé áttekinthető. A juhok fel-felakadnak a növényzetben, és ha a gazda nem veszi időben észre, elpusztulhatnak. A terület megtisztítására az optimális időszak a nyár vége vagy ősz eleje, mely azonban még a legelő növényzetének vegetációs időszakába esik, így különösen nehéz megtalálni a megfelelő időpontot, amikor a tisztítás a takarmányveszteség minimalizálása mellett hatékonyan elvégezhető. Erre nincs jól bevált módszer, így ezzel minden évben kísérletezni kell, hogyan érdemes ezt végezni.

E földhasználati gyakorlat alkalmazásával a gazdálkodó több és jobb minőségű tenyészállatot tud biztosítani, ideértve a vágóállatok minőségi és mennyiségi növekedését is. A fák és cserjék szélvédelmet, menedéket és jobb mikroklímát biztosítanak, ami javítja az állatok jólétét. Az  össz-biomassza és takarmány-hozamok magasabbak, az állatok pedig a frissen hullott lombot és gyümölcsöket is hasznosítják. A vadon termő gyümölcsök a fátlan legelőkhöz képest további előnyt jelentenek az állatok számára, és mellékhaszonvételt kínálnak a gazdálkodó családjának. Ezen felül a biodiverzitás is a várakozásnak megfelelően növekedett vagy a várt szinten maradt.

• Fontos a jól átgondolt és megtervezett faültetés és kitermelés.
• A gyep kezelését az időjáráshoz kell igazítani (tisztító kaszálás, rotáció). Például tanácsos még az optimális fűhozam elérése előtt elvégezni a kaszálást, hogy a későbbi esőzések lehetővé tegyék a fűtakaró jobb záródását. Gondot jelent az is, ha közvetlenül a kaszálás után esik az eső, mivel a levágott nedves anyag rothadásnak indul, és megváltoztatja az esővíz beszivárgási körülményeit, rontva a vízfelhasználást, ami különösen fontos a száraz területeken.
• Fontos a rét biomassza-hozamának és minőségének maximalizálása a megfelelő időben történő kaszálással, hogy megakadályozzuk a gyomnövényzet megerősödését, és biztosítsuk a fű megfelelő növekedését és takarmányként történő hasznosítását.
• Célszerű megosztani a tervezési és irányítási műveleteket egy területen belül (ne akarjunk mindent egyszerre megtenni).

Ezért a gazdálkodás megkezdése előtt ajánlott megtenni az alábbiakat:

• Megtervezni, milyen fajú/fajtájú és mennyi állatot szeretnénk tartani, és megbecsülni az ehhez szükséges legelőterület nagyságát. Az állatállomány nagysága legyen inkább alultervezett, mint túltervezett.
• Megtervezni a beavatkozások (bozótirtás, fakitermelés) helyét és erélyét, és átgondolni, hol érdemes meghagyni az eredeti vegetációt.
• Megtervezni a csemeték védelmét.
• Megtervezni a legeltetési periódusokat.
• Delelőhelyeket kialakítani az állatok által kevésbé kedvelt növényfajokkal.

Az agroerdészet előnyeit figyelembe véve érdemes lenne ezeket a földhasználati módokat anyagi támogatással és nemzeti program indításával elősegíteni. Hiszen Magyarország területének túlnyomó része alkalmas agroerdészeti művelésre, így a módszerben hatalmas lehetőségek rejlenek. Épp ezért rendkívül sürgős lenne nagyobb léptékű fejlesztés ezen a téren, amíg még van rá lehetőség! A földi élet fenntarthatóságáért felelőséget érző gazdálkodók számára az agroerdészet egy jól megvalósítható gazdálkodási opciót kínál.

Jövőbeni tervek

Egy 16 hektáros szarvasgomba-termesztő tölgyes ültetvény létrehozása, mivel ennek a területnek a füvét a legelő állatok nem hasznosítják megfelelően.

Mezőgazdasági és természetvédelmi ismeretek szükségesek, valamint előnyt jelent az erdőgazdálkodás terén szerzett tapasztalat.