Forest – Agro spol. s r.o.

A gazdaság már alapítása óta végez hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységet, így a munkavállalóknak és a tulajdonosoknak már volt tapasztalata a fatermesztéssel kapcsolatban. A gazdaság területén találhatók régi szélfogó sávok, melyek azonban többnyire nem a Forest-Agro farm tulajdonában állnak. A meglévő szélfogó sávokban a gondozás hiánya miatt a fás növényzet egészségi állapota, növekedési erélye és gazdasági értéke rendkívül kedvezőtlen. A szélfogó sávokból a fák gyakran a szántó irányába is terjeszkednek, másrészt a sávokon belül is erősen terjeszkednek az olyan invazív fafajok, mint a bálványfa és a zöldjuhar. Nemcsak a meglévő szélfogó sávok alacsony funkcionalitása, de azok kis sűrűsége miatt is döntött úgy a Forest-Agro farm tulajdonosa, hogy saját földterületén új szélfogó sávot létesít. Ennek kialakítása során a brnói Mendel Egyetemmel (MENDELU) együttműködve fa- és cserjefajok széles skáláját használták. A szélfogó sáv létesítését anyagilag a Cseh Köztársaság Technológiai Ügynöksége támogatta.

Az új szélfogó sáv ültetésének célja a nagy egybefüggő parcellák megosztása, a szélerózió megelőzése, az éghajlati feltételek javítása és a táj biodiverzitásának növelése. Jelenleg elsősorban a nagy mezőgazdasági parcellákra ültethető fafajok optimalizálásának kérdéseit oldják meg – mind technológiai, mind gazdasági szempontból. Az ültetett csemeték megmaradása a hosszú aszályos időszakok miatt alacsony. Szintén vizsgálják a vad elleni védelem problémáját, valamint a telepítés és a fenntartás finanszírozási lehetőségeit.

• A frissen telepített szélvédő sávok kedvező hatása egyelőre még nem értékelhető.
• Új tapasztalatokat nyertek a fák mezőgazdasági területekre való ültetéséről, elsősorban a fafajok megválasztásával és a telepítési technológiával kapcsolatban.
• Már e rövid időtartam alatt is szembeötlővé vált az újonnan létesített fás vegetáció biológiai jelentősége: az újonnan létesített szélfogó sávban már megjelentek különféle kisállatok, pl. a fogoly.

A többfunkciós szélfogó sávok a térségben a legjobban bevált rendszereknek tekinthetők. A rendszer alkalmazásának ismerete egyrészt a korábbi tapasztalatokból, másrészt az irodalomból származik. A rendszer létrehozásában a MENDELU kutatói, valamint Rezekvítek és Veronika – tájgondozással, környezetvédelmi oktatással és a közönségkapcsolatokkal foglalkozó civil szervezetek alkalmazottai – vettek részt.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

A szélfogó sávokat a gazda saját földterületére telepítették, ami elengedhetetlennek tűnik egy ilyen hosszú távú projekthez. A saját ültetést a terület kitűzése és teljes talajelőkészítés előzte meg. A szélfogó sávokat különböző eljárások kombinációjával hozták létre. A szélfogó sávok többfunkciósak, szélességük kb. 15 m. Kialakításuk gyorsan növő fafajokkal (rezgő- és szürkenyár), nagy értékű lombhullató (cseresznye, berkenye), hosszú élettartamú (tölgy) és egyéb fafajokkal (mezei juhar, gyertyán), valamint cserjékkel (galagonya, fagyal) történt. Az ültetéshez mind szabadgyökerű, mind konténeres csemetéket használtak. A hagyományos faültetésen kívül a fák közti területen fűvetésre is sor került. A jövőben a fák és különösen a cserjék magvetését is tervezik. A fák egy részét sűrű csoportokba ültették közös kerítéssel, más részét egyedi ültetéssel, egymástól nagyobb tőtávolságra és egyedi védelemmel. A telepítésre ősszel került sor.

Veszélyek/problémák

• A fásítások telepítésének legsúlyosabb problémáját az éghajlati viszonyok jelentik. Az ültetést aszály által sújtott területen végezték, ahol fontos a megfelelő fafajösszetétel kiválasztása, az ültetési anyag, az ültetési technológia és a csemeték ápolásának optimalizálása. A nagy gondosság és a szakmai ismeretek ellenére a gazdáknak veszteséggel kell számolniuk az ültetés során. Az ültetést hosszabb időszakra kell elnyújtani – nem pedig egyszerre végezni.
• Egy másik probléma a vad elleni optimális védelem megválasztása. Ezen kívül magvetés szélesebb körű alkalmazása esetén a rágcsálók is súlyos veszélyt jelentenek.
• Célszerű az ültetvények telepítésére meghívni a nagyközönséget - társadalmi dimenzió.
• A kihívások között szerepel az új fafajok és a különböző módszerek (például vetés) tesztelése.
• A támogatás elnyeréséhez nem volt szükséges a földterületet kivonni a mezőgazdasági művelés vagy a SAPS alól, elegendő volt a LIPS keretein belül egy másik kultúrába átsorolni.

Az Forest-Agro gazdaság tulajdonosai a mezőgazdasági terület állapotának javítására egy új, fajgazdag szélfogó sávot hoztak létre. Ez egy olyan hosszú távú projekt, ami előtt gondos tervezés szükséges – a fák mindig hosszútávú gondolkodást kívánnak. A szélfogóknak, csakúgy, mint bármely más állandó zöldterületnek, saját birtokú, nem pedig bérelt földterületen kell állnia. Bár a szélfogó sávok elsődleges hatása csak több év elteltével lesz mérhető, a többfunkciós sávok már létesítésük időszakában is sokféle biológiai, esztétikai és szociális szerepet betöltenek. Az új szélfogó sáv létesítését a brnói Mendel Egyetemmel való együttműködés és a TAČR pénzügyi támogatása is segítette.

A szélfogó sáv létesítése helyének kiválasztásával, paramétereinek megtervezésével és a terület kitűzésével kezdődik. Fontos a szélfogó sávon belül a fafajok spektrumának és eloszlásának átgondolt megtervezése, az optimális szaporítóanyag megválasztása és a vad elleni védelem módjának kiválasztása. Előnyös, ha a telepítést egy nyilvános program keretében tudjuk megszervezni.

Az itt kialakított szélfogó sáv különlegessége, hogy egy híres erdész és tájökológus, dr. Antonín Buček emlékére hozták létre.

Jövőbeni tervek

A következő években újabb szélfogó sávok fokozatos telepítését tervezik. Tervben van más típusú fafajok és technológiák kipróbálása is. A jövőben az ilyen agroerdészeti rendszerek létesítésének nagyobb állami támogatására lehet számítani.

A fák mezőgazdasági területre való ültetése elméleti ismereteket és a helyi viszonyok sajátosságainak ismeretét igényli. Jelenleg a fő probléma az aszály, ezért a fás vegetáció kialakításához nem szabványos módszerek használata szükséges (magvetés, csoportos ültetések, öntözés), valamint elő kell venni olyan, korábban elhanyagolt fafajokat is, mint a cser, a mezei juhar vagy a sajmeggy. A gazdálkodó ajánlása: „ Ne féljünk kísérletezni, próbáljunk ki új típusokat és technológiákat, számoljunk a részleges kudarcokkal, a telepítést nyújtsuk el hosszabb időszakra, és vonjuk be a helyi lakosságot az ültetésbe. “