Ferme des Sables de Lumigny
Letöltés PDF
Alapinformációk
| Alapítás éve | Első generáció: 1950, Rémi telepítése (4. generáció): 2011 |
| Specializáció | 12 növény vetésforgóban: búza, repce, lucerna, disznóbab, rozs, hajdina, sárgarepce, kender… A gabonafélékből lisztet őrölnek sütödék számára, az olajos növényekből pedig nagy értékű olajokat és olajosmag-pogácsát készítenek. |
| Gazdaság területe | 125 ha |
| Foglalkoztatottak száma | 1 |
| Agroerdészeti módszerek bevezetése | 2014 |
| Helyszín | Franciaország, Lumigny-Nesles-Ormeaux |
| Weboldal | https://www.terredeliens-iledefrance.org/operation-lumigny/ |
Ferme des Sables de Lumigny
A Sables de Lumigny farm egy 125 hektáros gazdaság, amely Franciaországban, Párizstól nem messze, Brie megyében található. Seingier Rémi 2011 óta kezeli a gazdaságot, ám családja már négy generáció óta műveli. Rémi úgy döntött, hogy több lépésben veszi át a farmot szüleitől, kezdve egy 38 hektáros szántóföldi agroerdészeti rendszerrel. Az organikusan termesztett szántóföldi növények sávjai közé többféle fafajból álló fasorokat ültettek.
Rémi Seingier és felesége 2011-es telepítése előtt a gazdaság a szülei tulajdonában volt, akik szokásos módon, monokultúrák termesztésével, hármas vagy négyes vetésforgóval művelték. Rémi egy brazíliai utazás során fedezte fel az agroerdészet módszerét, és ezután döntött úgy, hogy ilyen jellegű rendszert fog telepíteni. Az agroerdészet alkalmazásának fő célja a vízhiány és a talajtermékenység csökkenésének enyhítése, továbbá a biodiverzitás helyreállítása volt. További kihívást jelentett a Rémi számára nélkülözhetetlen lépésnek számító ökológiai gazdálkodásra való áttérés.
Rémi Seingier és felesége 2011-es telepítése előtt a gazdaság a szülei tulajdonában volt, akik szokásos módon, monokultúrák termesztésével, hármas vagy négyes vetésforgóval művelték. Rémi egy brazíliai utazás során fedezte fel az agroerdészet módszerét, és ezután döntött úgy, hogy ilyen jellegű rendszert fog telepíteni. Az agroerdészet alkalmazásának fő célja a vízhiány és a talajtermékenység csökkenésének enyhítése, továbbá a biodiverzitás helyreállítása volt. További kihívást jelentett a Rémi számára nélkülözhetetlen lépésnek számító ökológiai gazdálkodásra való áttérés.
Jelenleg a fák még fiatalok, hiszen az agroerdészeti rendszert csak 2014-ben ültették. Rémi Seingier szerint a terület terméshozamára vagy mikroklímájára még nem érzékelhető egyértelmű hatás. A Rémi által létrehozott teljes rendszer (nagy értékű növények vetése, ökológiai tanúsítás, a feldolgozás integrálása, rövid értékesítési láncon keresztül történő forgalmazás…) azonban már most lehetővé teszi számára, hogy a 38 ha bevételéből minimálbért utaljon ki magának. A régióban ez általában csak 100 hektáron érhető el.
Rémi Seingier és felesége 2011-es telepítése előtt a gazdaság a szülei tulajdonában volt, akik szokásos módon, monokultúrák termesztésével, hármas vagy négyes vetésforgóval művelték. Rémi egy brazíliai utazás során fedezte fel az agroerdészet módszerét, és ezután döntött úgy, hogy ilyen jellegű rendszert fog telepíteni. Az agroerdészet alkalmazásának fő célja a vízhiány és a talajtermékenység csökkenésének enyhítése, továbbá a biodiverzitás helyreállítása volt. További kihívást jelentett a Rémi számára nélkülözhetetlen lépésnek számító ökológiai gazdálkodásra való áttérés.
Jelenleg a fák még fiatalok, hiszen az agroerdészeti rendszert csak 2014-ben ültették. Rémi Seingier szerint a terület terméshozamára vagy mikroklímájára még nem érzékelhető egyértelmű hatás. A Rémi által létrehozott teljes rendszer (nagy értékű növények vetése, ökológiai tanúsítás, a feldolgozás integrálása, rövid értékesítési láncon keresztül történő forgalmazás…) azonban már most lehetővé teszi számára, hogy a 38 ha bevételéből minimálbért utaljon ki magának. A régióban ez általában csak 100 hektáron érhető el.
A Sables de Lumigny farm agroerdészeti terveit elsősorban ökoszisztéma-szolgáltatásokra (árnyalás, talajjavítás, biológiai sokféleséghez való hozzájárulás, beporzók, stb.) optimalizálták, ami azért is különösen fontos, mert a területen ökológiai gazdálkodást folytatnak. Ezért a fő szempont nem a gazdasági érték, hanem a faji sokféleség, az alacsony ráfordításigény és a kezelési igények voltak. A területet négy mikroklíma-zónába osztották, hogy a fafajokat és az ültetési hálózatot a talajviszonyokhoz igazítsák. A fajok kiválasztásánál hat szempontot vettek figyelembe, ezek: a virágzási periódus és a virágzás jelentősége a beporzók számára, a gyümölcstermés ideje és a gyümölcs értékesíthetősége, a biomassza és a fatermelés. A tervet Seingier Rémi és felesége készítette – kiterjedt irodalmazási és kutatási munkát követően.
Szakképzett kertészként Rémi Seingier már széles körű növénybiológiai és a kerttervezési ismeretekkel rendelkezett. Az agroerdészeti tervet saját maga készítette el, ám mindezek ellenére úgy döntött, hogy egy biológiai diplomával egészíti ki tudományos képzését. Felesége mikrobiológiai mesterszakos képzésen vesz részt, diplomamunkáját agroerdészeti témából írja.
Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek
A fák sortávolsága kb. 30 méter, soron belül a tőtávolság a fafajtól és a talajtól függően 4-10 méter. A terület körül 800 m szélfogó sövényt is ültettek 1 méteres tőtávolsággal. A fák teljes területre számított sűrűsége 54 db/ha. 17-féle fafajt ültettek (akác, tölgyek, hárs, kőris, juhar, gyertyán, fűz, stb.). Az ültetés előtt altalajlazítást és trágyázást végeztek. A fákat kézi ültetéssel ültették egy kollektív workshop keretében, főleg dugványokat használtak, klasszikus védőeszközöket alkalmaztak (1 méteres fémháló a faegyedek körül).
Veszélyek/problémák
A rendszerben a fő kihívást a fák bizonyos magasság elérése utáni gondozása (metszése) jelenti. Ez fáradságos művelet, amely felszerelést, szaktudást és sok időt igényel. Rémi például máris egy éves késésben van a metszési ütemtervéhez képest, mert túl sok munkát adnak neki a gazdaság egyéb tennivalói. Egy másik, az elsőhöz közvetlenül kapcsolódó probléma az árnyalás hatása a haszonnövényekre. Ha a metszés nem a kellő időben és módon történik, a fák lombozata túl nagy árnyékot vet a növényekre, csökkentve a terméshozamot.
Szakképzett kertészként Rémi Seingier már széles körű növénybiológiai és a kerttervezési ismeretekkel rendelkezett. Az agroerdészeti tervet saját maga készítette el, ám mindezek ellenére úgy döntött, hogy egy biológiai diplomával egészíti ki tudományos képzését. Felesége mikrobiológiai mesterszakos képzésen vesz részt, diplomamunkáját agroerdészeti témából írja.
Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek
A fák sortávolsága kb. 30 méter, soron belül a tőtávolság a fafajtól és a talajtól függően 4-10 méter. A terület körül 800 m szélfogó sövényt is ültettek 1 méteres tőtávolsággal. A fák teljes területre számított sűrűsége 54 db/ha. 17-féle fafajt ültettek (akác, tölgyek, hárs, kőris, juhar, gyertyán, fűz, stb.). Az ültetés előtt altalajlazítást és trágyázást végeztek. A fákat kézi ültetéssel ültették egy kollektív workshop keretében, főleg dugványokat használtak, klasszikus védőeszközöket alkalmaztak (1 méteres fémháló a faegyedek körül).
Veszélyek/problémák
A rendszerben a fő kihívást a fák bizonyos magasság elérése utáni gondozása (metszése) jelenti. Ez fáradságos művelet, amely felszerelést, szaktudást és sok időt igényel. Rémi például máris egy éves késésben van a metszési ütemtervéhez képest, mert túl sok munkát adnak neki a gazdaság egyéb tennivalói. Egy másik, az elsőhöz közvetlenül kapcsolódó probléma az árnyalás hatása a haszonnövényekre. Ha a metszés nem a kellő időben és módon történik, a fák lombozata túl nagy árnyékot vet a növényekre, csökkentve a terméshozamot.
A Sables de Lumigny farm agroerdészeti terve Franciaország számos agroerdészeti rendszerét reprezentálja. Ebben az esetben azonban a gazdálkodó, Rémi Seingier különös gondot fordított egy „okos gazdasági rendszer” felépítésére, melynek az agroerdészet mintegy a keretét képezi.
A fő tanulság, hogy a hagyományosról ökológiai agroerdészeti gazdálkodásra való áttérés során a Sables de Lumigny farmon egy reális átalakítási tervet követtek. Rémi Seingier nem sajnálta az időt egy olyan rendszer kidolgozására, amely számára értelmezhető és kezelhető. Azonban elismerte, hogy a gondos tervezés ellenére is elég túlterheltnek érzi magát a rendszer mérete és a fák gondozási szükséglete miatt. Erre mindenképp oda kell figyelni, és hangsúlyozza, hogy egy agroerdészeti modell nagy területen történő bevezetése előtt fontos azt kicsiben kipróbálni.
Jövőbeni tervek
Rémi Seingier célja, hogy idővel átvegye a teljes 125 hektárt, és újból bevezesse a bocage modellt a gazdaságba. Reméli, hogy az elkövetkező években tud majd egy alkalmazottat foglalkoztatni, aki segít neki a munkákban. Felesége egy fűszer- és gyógynövények termesztésére szakosodott másik mezőgazdasági társaságon keresztül folytat gazdálkodást a farm 3 hektáros területén.
A fő tanulság, hogy a hagyományosról ökológiai agroerdészeti gazdálkodásra való áttérés során a Sables de Lumigny farmon egy reális átalakítási tervet követtek. Rémi Seingier nem sajnálta az időt egy olyan rendszer kidolgozására, amely számára értelmezhető és kezelhető. Azonban elismerte, hogy a gondos tervezés ellenére is elég túlterheltnek érzi magát a rendszer mérete és a fák gondozási szükséglete miatt. Erre mindenképp oda kell figyelni, és hangsúlyozza, hogy egy agroerdészeti modell nagy területen történő bevezetése előtt fontos azt kicsiben kipróbálni.
Jövőbeni tervek
Rémi Seingier célja, hogy idővel átvegye a teljes 125 hektárt, és újból bevezesse a bocage modellt a gazdaságba. Reméli, hogy az elkövetkező években tud majd egy alkalmazottat foglalkoztatni, aki segít neki a munkákban. Felesége egy fűszer- és gyógynövények termesztésére szakosodott másik mezőgazdasági társaságon keresztül folytat gazdálkodást a farm 3 hektáros területén.
Az agroerdészeti modell megtervezése és bevezetése során ajánlott jó szakemberek, tapasztalt gazdálkodók és szervezetek segítségét igénybe venni. Ez segíthet abban, hogy teljes rálátásunk legyen a rendszerre, különös tekintettel annak méretére és munkaigényére. Rémi úgy döntött, hogy a talajviszonyokhoz igazodóan osztja fel a területet, ehhez azonban részletes talajvizsgálatokra van szükség. Mindezeken kívül szükség lesz a fák gondozásával kapcsolatos képzéseken is részt venni. Rémi Seingier az agroerdészeti gazdálkodást egyrészt „keretként” gondolta bevezetni gazdaságába. Fontosnak véli, hogy ez megfelelő legyen a munkához és a biodiverzitás növeléséhez. Másrészt a teljes modell gazdasági tervezésénél diverzifikációs és vertikalizációs stratégiát alkalmazott – a nagyobb értékű termékek feldolgozásának integrálásával (saját maga vagy partnere segítségével állít elő lisztet és olajat). Ily módon – az agroerdészeti modell és az ökológiai gazdálkodás tanúsítványának segítségével – nagyobb hozzáadott értéket tud felmutatni (ezeket feltüntetheti pl. a végtermék csomagolásán).
