Farma Miller Holubice

Letöltés PDF

Alapinformációk

Alapítás éve  1993
Specializáció Szántóföldi növénytermesztés (gabona, repce, cukorrépa és takarmánynövények) Szarvasmarha tenyésztés tejtermeléssel
Gazdaság területe  880 ha
Foglalkoztatottak száma 12
Agroerdészeti módszerek bevezetése 2018
Helyszín Svrkyně 103, Praha západ
Weboldal  www.farma-miller.cz

Farma Miller Holubice

A Miller család Holubice falujában és környékén él és gazdálkodik már a 17. század óta. A kollektivizáció időszakát (1951–92) leszámítva a területet folyamatosan a Miller család művelte. Jan Miller családja jelenleg kb. 880 ha-on gazdálkodik, főleg intenzív szántóföldi növénytermesztést folytat: gabonát, cukorrépát, repcét és takarmánynövényeket termeszt. Ezen kívül egy tejtermelő tehenészet is a gazdaság részét képezi (kb. 350 jószággal). Lévén, hogy a farm a nagyon intenzíven kezelt családi gazdaságok tipikus példája, Jan maga is érzi az ilyen típusú gazdálkodás negatív hatásait, mint amilyen az erózió, a talaj termékenységének csökkenése, a biodiverzitás csökkenése, stb. Ezért 2018-ban – a Cseh Élettudományi Egyetemmel (CULS) együttműködve – szántóterületének egy részén (2,5 ha) kísérleti agroerdészeti rendszer létesítését határozta el. Fás sávos köztesművelési rendszer került kialakításra, vagyis lieárisan ültetett fák sorai között szántóföldi növények hagyományos termesztése folyik.
A farm az intenzív mezőgazdasági termelést végző családi gazdaságok jó példája. A szántóterület nagy részén gabonát (búza, árpa), cukorrépát, olajrepcét és takarmánynövényeket (lucerna, lóhere, kukorica, stb.) termesztenek. Jan Miller ezen kívül egy nagyon modern marhaistállót épített a tejelő tehenek számára (150 holsteini és jersey-i tejelő tehén, 200 fiatal szarvasmarha). A család egy része 60 hektár gyümölcsöst kezel a környező falvakban, és egy vendégházat üzemeltet.

2018-ban az Úholičky szántón összesen körülbelül 2,5 ha területű agroerdészeti parcellát hoztak létre. A szántóföld itt gyengébb minőségű. A kísérleti parcella létrehozásának célja, hogy megvizsgálja a fás sávos köztesművelés (lineáris faültetések) szántóföldi alkalmazási lehetőségét, és értékelje annak hatását a terméshozamra (a mezőgazdasági terméshozamra és a fatermésre) és az egyéb tényezőkre (vízvisszatartás, talajtermékenység növekedése, biodiverzitás-védelem, stb.). A gazdaságban ez az első agroerdészeti terület.
  • Az agroerdészeti parcellát csak egy éve létesítették, így a kísérletnek még nincs mérhető eredménye. A területen monitorozni fogják a fák megmaradását és növekedését, valamint az agrokörnyezetre gyakorolt hatást.
  • Jan a létesített agroerdészeti parcellától főként az intenzív mezőgazdasági földterület diverzifikációját és megosztását, a terület vízmegtartó képességének javulását, a vadállomány visszatérését és nem utolsó sorban hosszabb távon a faanyagból (minőségi faanyag, faapríték) származó bevételt remél.
Az agroerdészeti rendszert a CULS kutatóival és a Silva Tarouca Táj- és Díszkertészeti Kutatóintézettel (RILOG) együttműködve hozták létre. A fafajokat úgy választották meg, és az agroerdészeti rendszert úgy alakították ki, hogy a fasorok között tovább folytathassák a hagyományos mezőgazdasági teremelést. Jan Miller mindezt kísérletnek tekinti annak kiderítésére, hogy mi az, ami működik ilyen viszonyok között, milyen fafajok termeszthetők, mennyire nehéz a fák ültetés utáni gondozása, mennyire tűrik az aszályt, stb. A kísérletet gyengébb termőképességű területen létesítették, ahol a klasszikus növénytermesztés nem túl jövedelmező. Az ültetés és az ápolás a TAČR éta program támogatásával történt.

A családnak gyümölcsfák termesztésében van tapasztalata. Jan Miller ezen kívül 2017-ben Prágában részt vett a CULS agroerdészeti kurzusán.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

A fás sávos köztesművelés területe kb. 2,5 ha. Az ültetett fafajok: rezgő nyár, szürke nyár, barkócaberkenye, madárcseresznye, kocsánytalan tölgy. A sorokba feketediót is vetettek. A gyorsan növő nyár- és fűzsorok telepítése dugványokkal történt. A sortávolság 25,5 m, a fák tőtávolsága 3–5 m.

Veszélyek/problémák
  • Hasznos lenne egy módszertan kidolgozása az agroerdészeti rendszerek létrehozására és gondozására.
  • Jan Miller javasolja továbbá a Magán Mezőgazdák Egyesülete által szervezett képzéseket.
  • A legnagyobb veszélyt jelenleg az ültetés utáni aszály jelenti. A gyorsan növő fák először 2018 tavaszán kerültek telepítésre, de egy nagyon száraz nyár után a dugványok nagy része kiszáradt. Ezt követően 2018 őszén megismételték a gyorsan növő fák dugványozását és a csemeték is kiültetésre kerültek. Tavasszal többször végeztek öntözést, a fák megmaradási aránya jelenleg értékelés alatt áll.
  • További probléma a szomszédos növénytermesztésből a herbicidek kijutása, amely különösen a gyorsan növő fafajokra a növekedés első szakaszában gyakorol negatív hatást.
  • Szintén fontos a facsemeték vad elleni védelme (egyedi védelem – műanyag háló).
A Cseh Köztársaságban Jan farmja az első nagyobb méretű kísérlet a fás sávos köztesművelés bevezetésére. Az agroerdészeti rendszer kialakítását az intenzív növénytermesztéshez igazították, és az évek során mind a fák, mind a mezőgazdasági növények hozamparamétereit, mind pedig a fák környezeti hatásait figyelemmel kísérik. A kísérlet célja annak megállapítása is, mely fafajok képesek tolerálni az aszályt és a szántóföldi körülményeket, és hogy ezek a fák hogyan viselkednek az ültetés utáni első években.

Jövőbeni tervek

Ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, Jan más területekre is szeretné kiterjeszteni az agroerdészeti rendszereket. A fás sávos köztesművelés a tájtervezés keretében is szóba kerülhet, és mind a földtulajdonosok, mind az önkormányzatok alkalmazhatják.
A gazdálkodó ajánlása:  „Először próbáljunk ki mindent: a megfelelő fafajokat, a megfelelő elrendezést, a fák gondozását, stb.”