Alain Magnaut
Letöltés PDF
Alapinformációk
| Alapítás éve | 2001 |
| Specializáció | Ökológiai gazdálkodásos növénytermesztés és szabadtartásos baromfitenyésztés faanyagtermelő nyárasban. |
| Gazdaság területe | Szántóföldi agroerdészet: 65 ha. Erdei baromfitartás: 2,5 ha |
| Foglalkoztatottak száma | 1 |
| Agroerdészeti módszerek bevezetése | 1997 |
| Helyszín | Franciaország, Gers, Céran |
| Weboldal | – |
Alain Magnaut
Alain Magnaut egy francia gazdálkodó Gers régióban. Úgy határozott, hogy a hagyományos erdészeti nyáras ültetvényét baromfitartásos agroerdészeti rendszerré alakítja – a fák alatt egy tyúkudvar létesítésével.
1980-ban a gazdaság több parcelláját nyárfákkal ültették be, elsősorban a helyi Gers folyó áradásai okozta károk enyhítésére. Ezek a faállománnyal fedett parcellák erdészeti monokultúráknak tekinthetők. A faállomány 1997-ben került kitermelésre, és az újratelepítés előtt Alain Magnaut azon gondolkodott, hogyan lehetne növelni e parcellák értékét és termelékenységét. Úgy döntött, hogy szabadtartású, tanúsítvánnyal rendelkező baromfitenyésztéssel egészíti ki tevékenységét.
A 2,5 hektáros „erdei baromfiudvar” sikeresnek bizonyult, a fák jól fejlettek, a csirkék egészségesek. Alain Magnaut 65 hektáron szántóföldi agroerdészeti gazdálkodást is folytat – változatos fafajokkal.
A 2,5 hektáros „erdei baromfiudvar” sikeresnek bizonyult, a fák jól fejlettek, a csirkék egészségesek. Alain Magnaut 65 hektáron szántóföldi agroerdészeti gazdálkodást is folytat – változatos fafajokkal.
- A baromfitenyésztés rövid távú bevételt biztosít, amely jól kiegészíti a faanyag hosszú távú bevételét. Ez javítja a terület gazdasági mérlegét.
- Az állatok jólétét fokozza a szél és eső elleni védelem, az árnyék és a fák biztonságérzetet nyújtó hatása.
Az ilyen típusú rendszerekre szánt terület csirkeházanként – az épület típusától függően – 1-6 hektár. Néhány kritériumot figyelembe kell venni a fatermesztés és a csirketartás optimális társítása érdekében:
A rendszer szélére fákat kell ültetni, hogy jó széltörési tulajdonságokkal rendelkező sövényt képezzenek. A csirkeház körüli helynek tisztának és könnyen rendben tarthatónak kell lennie. A tojóépület előtti 15-30 méter mentén ültetett alacsony sövények és cserjések az udvar alaposabb bejárására ösztönzik a csirkéket. Ezen alacsony bokros részen túl magas fák ültethetők árnyék biztosítása céljából.
Alain Magnaut hangsúlyozza a nyárfák megfelelő ültetésének és metszésének fontosságát, különösen, ha a faanyag értékesítése az elsődleges cél. Ő maga édesapjától tanulta a nyárfatermesztéssel kapcsolatos ismereteket, de egyértelműen ajánlja metszéssel kapcsolatos képzéseken való részvételt, vagy megfelelő szakemberek alkalmazását.
Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek
A nyárfa választását a gazdasági érték és a piaci kereslet, valamint a gyors növekedés indokolta. A telepítés 7x7 méteres hálózatban történt, a hektáronkénti faegyedszám 204 db/ha.
Különösen az első években fontos a fák szénával való talajtakarása, mely azonban vad állatokat vonzhat, és a csirkék kárt tehetnek benne. A legmegfelelőbb a fiatal gallyakból/ágakból készített faapríték (RCW). A csirkék gyorsan telepíthetők az udvarba, akár nagyon fiatal fák esetén is, de jobb várni legalább egy évet.
Fontos a jó, árnyéktűrő gyep kialakítása még a csirkék kitelepítése előtt. A későbbiekben gondosan figyelemmel kell kísérni a csirkék legelészését, és gondoskodni róla, hogy a gyep megfelelően megújulhasson. Ezt „szakaszos legeltetési rendszerrel” és mobil baromfiházakkal tudjuk biztosítani.
Veszélyek/problémák
- A fák árnyalása ne legyen több 30–40%-nál és legyen egyenletes eloszlású
- Az udvar egész területe legyen megfelelően szélvédett
- A területen ne legyen pangóvíz és sáros területek
- A csirkeház megközelítése legyen akadálymentes
A rendszer szélére fákat kell ültetni, hogy jó széltörési tulajdonságokkal rendelkező sövényt képezzenek. A csirkeház körüli helynek tisztának és könnyen rendben tarthatónak kell lennie. A tojóépület előtti 15-30 méter mentén ültetett alacsony sövények és cserjések az udvar alaposabb bejárására ösztönzik a csirkéket. Ezen alacsony bokros részen túl magas fák ültethetők árnyék biztosítása céljából.
Alain Magnaut hangsúlyozza a nyárfák megfelelő ültetésének és metszésének fontosságát, különösen, ha a faanyag értékesítése az elsődleges cél. Ő maga édesapjától tanulta a nyárfatermesztéssel kapcsolatos ismereteket, de egyértelműen ajánlja metszéssel kapcsolatos képzéseken való részvételt, vagy megfelelő szakemberek alkalmazását.
Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek
A nyárfa választását a gazdasági érték és a piaci kereslet, valamint a gyors növekedés indokolta. A telepítés 7x7 méteres hálózatban történt, a hektáronkénti faegyedszám 204 db/ha.
Különösen az első években fontos a fák szénával való talajtakarása, mely azonban vad állatokat vonzhat, és a csirkék kárt tehetnek benne. A legmegfelelőbb a fiatal gallyakból/ágakból készített faapríték (RCW). A csirkék gyorsan telepíthetők az udvarba, akár nagyon fiatal fák esetén is, de jobb várni legalább egy évet.
Fontos a jó, árnyéktűrő gyep kialakítása még a csirkék kitelepítése előtt. A későbbiekben gondosan figyelemmel kell kísérni a csirkék legelészését, és gondoskodni róla, hogy a gyep megfelelően megújulhasson. Ezt „szakaszos legeltetési rendszerrel” és mobil baromfiházakkal tudjuk biztosítani.
Veszélyek/problémák
- A fák negatív hatással lehetnek az udvar gyepének fejlődésére. Mivel a rendszer sikere elsősorban a csirkék megfelelő fűellátásától függ, meg kell fontolni az ilyen viszonyokhoz jól alkalmazkodó lágyszárú fajok alkalmazását és gondos kezelését.
- Az időjárási események vagy nyesés során lehulló ágak kárt tehetnek a csirkeházakban. Az ilyen veszélyek megelőzésére a fák elrendezését gondosan kell megválasztani.
- A bozótosok ragadozók rejtekhelyéül szolgálhatnak, és mivel a csirkéket szabadabb mozgásra ösztönzik, azok könnyebben áldozatul esnek.
Azzal, hogy erdészeti nyárültetvényét baromfitartással kombinálta, Alain Magnautnak sikerült megtartania faanyagtermelő tevékenységét, miközben egy másik tevékenységet, a szabadtartású, tanúsítvánnyal rendelkező baromfitenyésztést is bevezetett, méghozzá az állatok jólétének növelésével.
A nyárfákat 2018-ban kitermelték, azok átlagosan 55 €/m3áron kerültek értékesítésre. A baromfitartással érintett 2,5 hektáros területen a teljes fatermés 528 m3 volt, ami 29 040 € összes bevételt eredményezett. A fák teljes termesztési költsége 5462 € volt. A tevékenység gazdasági szempontból egyértelműen nyereséges volt.
Jövőbeni tervek
Alain Magnaut – az első ciklus eredményével elégedett lévén – azt tervezi, hogy kihasználva a nyáras szektornak az ültetések elősegítésére nyújtott támogatását újratelepíti a baromfitartásos nyárasát.
A nyárfákat 2018-ban kitermelték, azok átlagosan 55 €/m3áron kerültek értékesítésre. A baromfitartással érintett 2,5 hektáros területen a teljes fatermés 528 m3 volt, ami 29 040 € összes bevételt eredményezett. A fák teljes termesztési költsége 5462 € volt. A tevékenység gazdasági szempontból egyértelműen nyereséges volt.
Jövőbeni tervek
Alain Magnaut – az első ciklus eredményével elégedett lévén – azt tervezi, hogy kihasználva a nyáras szektornak az ültetések elősegítésére nyújtott támogatását újratelepíti a baromfitartásos nyárasát.
Az agroerdészeti gazdálkodás bevált gyakorlatai kihasználásának egyik jó lehetősége a baromfitenyésztéshez olyan minőségi címke megszerzése, mint például Franciaországban a „Label Rouge”. Kereskedelmi faanyagtermesztés esetén kulcsfontosságú a fák egészségi állapotának figyelemmel kísérése és a metszés megfelelő időzítése. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük a csirkék számára okozott lehetséges károkat.
