El Cotillo

2003 előtt a farm nagyon kedvezőtlen képet festett: rengeteg kő volt a területen, az épületek romokban álltak, nagy volt a tűzveszély, a magyaltölgyek gondozatlanok voltak, a növényzet elhanyagolt, a tölgyek nyesése elmaradt, így nem volt túl jelentős makktermésük. A vadon élő állatok közül sem lehetett sokat itt látni, ma már több különböző faj megtalálható. A biodiverzitás növekedett: ma már több nyúl és fogoly fordul elő, melyek táplálékot biztosítanak olyan veszélyeztetett ragadozók számára, mint a farmon gyakran megfigyelt ibériai hiúz. A terület tisztításával és a farm növényzetének rendbetételével sok tölgyfát sikerült megmenteni. Az állatállomány bemutatása: az állatállomány jelentősen csökkentette a tűzveszélyt, mivel kevesebb éghető anyag marad a területen.

• az erdészeti beavatkozásoknak köszönhetően csökkent a tölgyek mortalitása.
• csökkent a tűzveszély.

Nem vettek igénybe támogatást, a farm a gazdálkodó önerőből végzett munkájával vált nyereségessé. A gazdálkodó olyan személy, aki ennek az életformának szentelte életét, és nagy tudással rendelkezik. Azért vásárolta meg a gazdaságot, hogy befektessen és beindítsa működését. A régió vidékfejlesztési csoportján (PRODECAN) keresztül kapott ezzel kapcsolatos tanácsokat. Linares Regionális Agrárhivatala is tanácsokkal segítette.

Az ilyen típusú tevékenység elkezdéséhez szükséges némi előképzettség. Jelen esetben a gazdálkodó családja adta a legnagyobb motivációt, de képzéseken is részt vett.

Az agroerdészeti rendszer kialakítására alkalmazott módszerek

Magyaltölgyből található a legtöbb a területen, mivel kevés a hegy (kb. 3–4 ha jara, lentisco a farm északi részében). Fatermetű olajfák is előfordulnak. 300-nál több fa lehet a területen. Ami az állatállományt illeti, számuk évente 100 és 120 számosállat egyenérték között mozog.

Veszélyek/problémák

• Az olyan betegségek, mint a gombák (Diplodia spp. és Hyposilum spp.) okozta tölgyszáradás. Ezzel kapcsolatban a gazdálkodó tehetetlennek érzi magát, mert kevés dolgot lehet tenni a beteg példányok érdekében. Az egészségügyi nyesés és a beteg részek megsemmisítése megtörtént. Pillanatnyilag még nem tapasztalható a tölgy példányok regenerálódása, mivel növekedésük nagyon lassú, és sok évre van szükségük a látható eredményekhez. A bikák szarvaikkal időnként megsebzik a fák kérgét, ami kaput nyit a betegségeknek a támadáshoz.
• A terület hanyatlóban van, nincs sok környezetvédelmi és állattenyésztési támogatás. A harci bikák tenyésztése egyre kevésbé jövedelmező, mivel évről évre kevesebb bikaviadallal kapcsolatos rendezvényt szerveznek, s így a központi támogatás is csökken. Ezért a harci bikákat időnként ibériai sertésekkel váltják fel, melyek szintén jótékony hatásúak az erdők fenntartására. Azonban az ibériai sertés esetében is hiányzik az állami támogatás a gazdaság nyereségessé tételéhez (támogatás az ibériai sertés létesítményeinek adaptálásához). A piaci árak az ibériai sertéstenyésztést is veszélybe sodorják.
• Az ifjabb generációk már nem akarnak vidéki környezetben és közvetlenül a terepen dolgozni, mert ez nagyon nehéz munka, állandó jelenlétet igényel, és veszélyes is lehet a bikák közötti harcok miatt, amit nekik kell kezelni, stb. Az ilyen munkához nagyon nagy hivatástudat kell, ráadásul az erőfeszítés anyagilag nincs kompenzálva, így nem vonzó a fiatalok számára.

A gazdaság kezdetben elhanyagolt állapotban volt, mivel intenzív szarvasmarha tenyésztést folytattak. A jelenlegi helyzet már egész más képet mutat: a biodiverzitás növekedett, jelenleg sokkal több nyúl és fogoly található a területen, ami táplálékot biztosít egy olyan veszélyeztetett állatfajnak, mint a farmon gyakran megfigyelt ibériai hiúz. A terület tisztításával és a farm növényzetének rendbetételével sok tölgyfát sikerült megmenteni. Az állatállomány bemutatása: az állatállomány jelentősen csökkentette a tűzveszélyt, mivel kevesebb éghető anyag marad a területen.

Nagyobb mértékű központi támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a legelő- és marhafarm-tulajdonosok a gazdaságok értékének növelésére, a természeti környezet védelmére és a biodiverzitás növelésére irányuló intézkedéseket tudjanak végrehajtani.

Jövőbeni tervek

A jövő útja a harci bikák tenyésztésének folytatása, kihasználva az ibériai sertéshízlalás és a juhtartás lehetőségeit is, és természeti turizmus azok számára, akik szeretnék megismerni az extenzív jószágtartás módszereit. Fontos, hogy felkeltsük az új generációk lelkesedését, és megmutassuk, hogyan élhetnek vidéken, mivel a fiatalok a vidéki területekről a városokba költöznek.

A munkások olyan emberek, akik az állattartásban nőttek fel, nagy gyakorlati tudással és az elődeiktől szerzett tapasztalattal rendelkeznek. Szintén szükség van olyan emberekre, akik ismeretekkel rendelkeznek az üzleti adminisztráció, internet, stb. terén, hogy megfelelhessünk az előírásoknak.

A gazdálkodó tanácsa:

„Jelen pillanatban, a fennálló nehézségek ismeretében senkinek sem javasolnám, hogy ilyesfajta tevékenységbe kezdjen, bár elengedhetetlen lenne, hogy a legelőket továbbra is gondozzuk és megbecsüljük. A kormányzatnak támogatnia kellene ezt a szektort, és több gondot fordítania rá, hogy bátorítsa a fiatalokat, hogy növénytermesztést vagy állattenyésztést folytassanak.”